|
|
|
|
 |
|
|
 |
|
Desmond Morris etológus, zoológus, evolúció kutató.
1928. január 28-án született Purtonban, Angliában.
A Birmingham-i Egyetemen szerzett zoológusi diplomát, Oxforban
doktorált 1954-ben, témája az állati viselkedés volt. Az emberi és
állati viselkedésformák nemzetköz hírű kutatója.
Desmond Morris sokoldalú tudós, számtalan könyvet és több televíziós
ismeretterjesztő sorozatot írt.
Jelenleg Oxfordban él, szabadidejében szürrealista képeket fest. |
|
|
|
|
Desmond
Morris: A csupasz majom |
 |
Zoológus
vagyok, és a csupasz majom: állatfaj. Ezért
bízvást írhatok róla. Nem fogom többé kikerülni csak azért,
mert némelyik viselkedésformája eléggé összetett és
imponáló. Mentségem, hogy hiába kupálódott ki, a Homo
sapiens azért csupasz majom
maradt: miközben új, magasztos indítékokat sajátított el,
egyet sem vetkőzött le ősi, földhözragadt indítékai közül. |
|
Ez nemritkán
zavarba ejti, de hát ősi indítékaival évmilliók óta él
együtt, míg az újak legföljebb ha néhány ezer évesek, így
hát semmi reménye, hogy rövid úton lerázhassa magáról egész
evolúciós múltjának felgyülemlett genetikai örökségét.
Ha állatfajunk szembe merne nézni ezzel a ténnyel, sokkal
kevesebb szorongás gyötörné, és elégedettebb lehetne
önmagával. Talán épp ehhez segítheti hozzá egy zoológus. |
|
|
|
|
A csupasz majom
és a kapcsolatápoló beszéd
A társas összejövetelek jelentés nélküli,
udvarias csevegéséről van szó, amelyet például
ilyen kitételek jellemeznek: "Szép időnk van
ma", vagy "Mit olvasott mostanában?" stb. Nem
funkciója az efféle beszédnek a fontos
gondolatok, információk cseréje, nem is fedi fel
a beszélő igazi hangulatát, és még esztétikailag
sem szép. Szerepe az, hogy megerősítse az
üdvözlő mosolyt, fönntartsa a társadalmi
összetartozást. A társas kurkászás általunk
alkalmazott pótléka. Nemagresszív társadalmi
foglalatosság, amely módot ad rá, hogy közösen,
hosszabb időre közszemlére bocsássuk magunkat, s
így értékes csoportkötelékek, barátságok
alakulhassanak ki, szilárdulhassanak meg.
Ilyen megvilágításban szórakoztató játék nyomon
követni, hogyan alakul egy-egy társas
összejövetel alkalmával a kapcsolatápoló
beszéd
menete.
Legnagyobb szerephez közvetlenül a kezdeti,
üdvözlő szertartás után jut. Eztán fokozatosan
veszít jelentőségéből, ám újra megközelíti
csúcsértékét, mikor szétszéledőben van a
csoport. Ha a jelenlévők pusztán társasági
okokból gyűltek össze, a kapcsolatápoló
beszéd
természetesen mindvégig kitarthat - az
információs, hangulati, illetve felfedező beszéd
rovására. A koktélparti jó példája ennek: ilyen
alkalmakkor a "komoly" beszédet akár
szántszándékkal is elfojthatja a házigazda, aki
ismételten közbelép, megszakítja a folyamatos
társalgást, és az egymást "ápolgató" partnereket
körbevezeti, másoknak is bemutatja, hogy a
társas érintkezés maximumát elérje.
Így az összejövetel valamennyi tagja újra és
újra az érintkezés kezdő lépéseire kényszerül,
márpedig ebben a szakaszban a legerősebb a
kapcsolatápoló beszéd igénye. A szakadatlan,
társas kurkászás efféle rendezvényei akkor
sikeresek, ha elegendő számú vendég jelenik meg,
így ugyanis az új érintkezések sora kitart
egészen addig, amíg az összejövetel véget nem
ér. Ez a magyarázata annak a rejtélyes,
minimális létszámnak, amelyet automatikusan
mindig elengedhetetlennek vél a házigazda,
amikor effajta összejövetelt rendez. A szűkebb
körű, közvetlen
vacsorarendezvények némileg más helyzetet
illusztrálnak. A kapcsolatápoló beszéd ilyen
helyzetben észrevehetően lankad, ahogyan az idő
múlik, és egyre nagyobb tér jut az információk
és gondolatok komoly cseréjének. A társaság
szétoszlása előtt azonban rövid időre újólag
föltámad a kapcsolatápoló beszéd, míg el nem jön
a búcsú ideje. Ekkor ismét visszatér a mosoly
is, és a társas kapcsolatok ezáltal még egyszer
megszilárdulnak, hogy a következő találkozásig
kitartsanak.
A formálisabb, üzleti jellegű találkozókon az
érintkezés elsődleges funkciója az információs
beszéd, és bár a kapcsolatápoló beszéd alig jut
szerephez, nem feltétlenül hiányzik.
Megnyilatkozása szinte teljességgel a kezdő és
záró pillanatokra korlátozódik. Míg a
vacsorarendezvényen fokozatosan lankad, itt
néhány udvarias, kezdeti formula után hirtelen
megszakad. Itt is a találkozó utolsó
pillanataiban jelentkezik újra, amint érezhetővé
válik valamilyen jel jóvoltából az elválás
anticipálható pillanata. A kapcsolatápoló
beszédre oly erős a hajlam, hogy elfojtására az
üzleti gyülekezetek általában fokozni
kénytelenek a találkozók formalitását. Ez
magyarázza a bizottsági, parlamentáris módszerek
eredetét, ahol olyan csúcsértéket ér el a
formalitás, amilyet más, magántermészetű
alkalmakkor csak ritkán tapasztalhatunk. |
|
|
|
|
Desmond Morris: A csupasz nő
avagy: Mondja, miért gondolja úgy, hogy a nők
az evolúció terén
előbbre tartanak a férfiaknál? |
 |
|
Desmond Morris etológus, evolúció-kutató „A csupasz nő” című könyvében
provokáló tételt állít fel: A nők bolygónk legmodernebb és szexuális
szempontból legfejlettebb élőlényei. Michael Kneissler, a német P.M.
magazin szerzője Oxfordban beszélgetett a híres sikerszerzővel a női
csodáról. |
|
- Könyvének egyik központi megállapítása sértőnek és szexistának
tűnik: azt állítja, hogy a nők infantilisak.
- Az „infantilis” szakszó. Negatív hangzású, de én bóknak szánom. A
szó ugyanis az evolúció szempontjából értékes vívmányt jelöl, a neoténiát,
ami a fejlődés késleltetését jelenti, azt, hogy az ember továbbra is
fiatalos, miközben nemileg már érett. Ez pedig nem visszalépés, hanem előrelépés.
Fajunk azért annyira sikeres, mert olyan gyermeki mintákat őrzött
meg, mint a kíváncsiság és a játékosság. A felnőtt embernél ez az
irodalom, a zene, a színház, a tudományos kutatás, a sport, a
szórákozás, azaz minden olyan dolog iránti érdeklődésben nyilvánul
meg, ami nem a táplálkozással és a szaporodással kapcsolatos. Ezek
persze rendkívül bonyolult játékok, mégis játékos magatartásról van
szó.
- Ez ugyebár mindkét nemre érvényes. Ön szerint a nők
infantilisabbak a férfiaknál?
- Különböző fejlődések zajlottak le. A férfiak mentálisan
infantilisabbak. Több kockázatot vállalnak, veszélyesebb dolgokat
csinálnak, túl gyorsan hajtanak az autóval, rögbiznek és fociznak,
meghatározott korban pedig statisztikailag a nőknél 15-ször
gyakrabban szenvednek sérülést. Testük ugyanakkor viszonylag
régimódi: szőrös, mint a majomé, és hosszú karokkal rendelkezik. A
nők testileg sokkal modernebbek, sokkal fiatalosabbak. Bőrük
szőrtelen, mint a csecsemőé, magas gyerekhangon beszélnek, ajkuk
pedig csücsörít, mint a csimpánzembrióé. Ezt nevezik a tudomány
nyelvén infantilisnak. |
|
- A nők miért néznek ki úgy, ahogy kinéznek?
- Mert csecsemőket utánoznak. Az evolúció során
felismerték, hogy a férfiak ösztönösen oltalmazó
magatartást tanúsítanak, amikor meglátnak egy csecsemőt.
És mivel a nők azt akarják, hogy oltalmazzák őket,
kinézetüket egyre inkább a csecsemőkéhez közelítették.
|
 |
|
|
Bozontos szörnyetegekként a férfiakban nem tudnák kiváltani ugyanazt
az erős oltalmazási késztetést. Ezért tartanak a férfiaknál előbbre
abban a folyamatban, amely a testi fejlődés késleltetésével felnőtt
helyett gyermeki-infantilis kinézetet biztosít.
- Ez aztán igazán szexistának hangzik.
- Pedig nem az, hanem evolúciós-biológiai magyarázat. Csak nem olyan
könnyű megérteni, hogy a fejlődés késleltetése evolúciós előnyt
jelenthet. A női test a legfigyelemreméltóbb szervezet a Földön.
- Ön mégis folyton a szexszel foglalkozik. Kutatásaiban a nők
majdnem minden testrészét behatóan vizsgálja – és mindenütt erotikus
jelzéseket lát. A haj, a száj, a fenék, a kebel: mind szexuális
jelentőségű. Ön szerint az evolúció a szexualitás tárgyainak szánta
a nőket?
- A nők kinézete valóban kiválóan alkalmas arra, hogy felkeltse a
férfiak szexuális érdeklődését. A nők szexuális téren a földkerekség
leghaladóbb lényei. És ennek jó oka van. A nő és az állatok
nőstényei között az a nagy evolúciós különbség, hogy a nők titokban
tartják a peteérést. Ha ránézünk egy nőre, nem tudjuk megállapítani,
hogy éppen peteérése van-e vagy sem. Ezért az emberi nősténnyel
olyan a szex, mint a sötétben való tapogatózás: a férfi soha nem
tudja, hogy teherbe tudja-e ejteni vagy sem. Ellenkezőleg: sokkal
nagyobb annak az esélye, hogy épp nincs peteérése. Az összes többi
főemlősnél a nőstény megduzzadt nemi szerveivel egyértelműen jelzi:
most vagyok fogamzásképes. Ilyenkor elfogadja a közösülést, máskor
viszont nem. Vagyis: az embernél a többi főemlőstől eltérően a szex
nyilvánvalóan nem csupán a szaporodást szolgálja, hanem más
funkciója is van.
Mi tehát a szex célja az embernél? A szex a szó szoros értelmében
szeretkezés. Szociális jelentéssel rendelkezik: összetartja a
kapcsolatokat. Erre a vadászó és gyűjtögető életmód kialakulásakor
volt szükség. Míg a férfiak vadászni mentek, és sokszor napokig
távol voltak, a nők otthon maradtak. Természetesen azt akarták, hogy
a férfiak a zsákmánnyal hozzájuk és gyerekeikhez térjenek vissza, és
ennek érdekében vetették be a szexualitást.
- Azt akarja ezzel mondani, hogy a férfiak csak azért térnek vissza
a nőkhöz, mert azok szexszel jutalmazzák őket?
- Nem, hiszen a szexet máshol is megkaphatják a férfiak. Az emberi
szexualitás mély, köteléket eredményező érzelmeket kelt. Ezt
nevezzük szerelemnek. Ez a fajta szexualitás pedig csak azóta
lehetséges, amióta a nők eltitkolják a peteérést, orgazmusra képesek
és egyre szexisebbek. Végül az összes élőlény közül az ő testük vált
a legerősebben szexualizálttá. Ez az evolúciónak egy teljesen új
jelensége. Az emberszabású majmok közösülése mindössze néhány
másodpercig tart – és a nősténynek nincs orgazmusa. Ehhez képest az
emberi szexualitás sokkal fejlettebb, intenzívebb és haladóbb.
- Többször említette az orgazmust. Ennek mi a szerepe az emberi
evolúcióban?
- Az orgazmus mintegy a szexualitás jutalma. Ki vállalná önként a
szexuális aktivitást, he nem lenne csúcspontja? Csak a női orgazmus
kialakulásával vált lehetővé, hogy a nők, ellentétben például a
nőstény majmokkal, rendszeresen akarják a szexet. A rendszeres
szexualitásra pedig szükség van egy olyan társadalomban, amelyben
többé nincsenek hatalmas háremurak, hanem csak különálló párok. |
|
|
|
- Mitől vált idejétmúlt intézménnyé a hárem az emberi társadalomban?
- Amikor a férfiak elkezdtek vadászatra járni, együtt kellett
működniük, ha egy nagy vadat akartak elejteni. Az olyan
állatfajoktól eltérően, amelyeknél egy hatalmas, zsarnoki vezető
van, a férfiak, legalábbis testileg, mind többé-kevésbé egyformák.
Az állatoknál széles körben elterjedt háremrendszer, melyben a
legerősebb hímé az összes nőstény, ezért nem alkalmas az emberek
számára. Az emberek a szexualitás terén is csapatban játszottak. A
törzs minden tagjának megvolt a feladata, és mindegyiknek volt
felesége. Ez viszont csak akkor működik, ha szabályok is vannak. Az
embereknél a szabály így szól: párokat alakítani. És ez a
szexualitás segítségével működik.
- Ki viszi a szexet a kapcsolatba: a férfi vagy a nő?
- Egyértelműen a nő. Hagyományosan a nők az illetékesek szociális
kérdésekben, amelyek részei a kapcsolatok és a szexualitás. Ennek
érdekében a nők szexuálisan rendkívül vonzó lényekké fejlődtek,
ennek megfelelően alakította testüket a természet. Ugyanakkor nem
azért gömbölyded a női test, hogy az a férfiak számára szexis
legyen, hanem azért, hogy kétszer annyi zsírt tudjon tárolni, mint a
férfié. Ezekre a nagyobb zsírtartalékokra korábban azért volt
szükségük, hogy a gyakori éhínségek idején is képesek legyenek
kihordani, szoptatni és felnevelni gyerekeiket. A férfiak számára a
kerekded női idomok azt jelezték, hogy a nő egészséges, és képes
életben tartani az utódokat. Ezért szexisek a gömbölyded idomok a
férfiak számára.
- Rendben van, de már nem a kőkorszakban élünk. Így van, és
fejlődtünk is, de az alapvető ösztönök továbbra is úgy működnek,
mint akkor. Miért számítanak akkor különösen szépnek a csont és bőr
modellek?
- Az emberek többsége egyáltalán nem tartja vonzónak ezeket a
csontkollekciókat. Kísérleteket végeztem, amelyekben férfiaknak női
körvonalakat mutattam – az anorexiástól a nagyon kövérig. A férfiak
feladata a számukra legvonzóbb alak kiválasztása volt. A nagy
többség valamelyik közepes alakú körvonalat választotta, amely tehát
nem volt sem nagyon vékony, sem túl kövér, de kellemesen gömbölyded,
és egy-egy hájkarika is lehetett rajta. Hogy a divat világában a
fiús alakú modellek vannak többségben, az a divattervezőkre
vezethető vissza: nagyobb részük homoszexuális, a fiúkat szereti,
nem pedig a lányokat. Ezért csinálnak sztárokat a sovány
modellekből. Ez a nőiesség tökéletes visszájára fordítása, egy nő
ugyanis csak akkor szexis, ha enyhén gömbölyded.
- A gömbölydedségről szóló kijelentéseire egyszer már jól
ráfizetett: amikor azt állította, hogy a női mell mintegy a test
elülső felén elhelyezkedő fenék. Továbbra is kitart ezen állítása
mellett?
- Igen, noha valóban sok bosszúságban volt részem miatta. Az
alapötlet Wolfgang Winckler német magatartáskutatótól származik, aki
egy kongresszuson a halak önmimikri-jéről beszélt. Az önmimikri
alatt azt a jelenséget értjük, amikor bizonyos testrészeknek a test
más részein való utánzására kerül sor. Az előadás után odamentem
Wincklerhez, és azt mondtam neki, hogy mondandója nyomán az az
ötletem támadt, hogy talán az embernél is létezhet önmimikri. Ez a
felvetés megdöbbentette, de azt hiszem, igazam van.
Nézze csak meg a
nőket: mellük a nőstény majmokétól eltérően állandóan kerekded. Ez
természetes, hiszen a mell elsősorban a tej szolgáltatására való.
Nem, a mell kerekdedségéért kétharmad részben a zsírszövet felelős.
Ez pedig nem a baba érdekeit szolgálja. Ugyanis nem is olyan
egyszerű kiszívni a tejet egy nagyon feszes mellből. Így hát
feltettem magamnak a kérdést, hogy a nőknek miért van állandóan
kidomborodó, kerek mellük. És a válasz? A mell félgömb alakja nem az
anya tápláló szerepére vezethető vissza, hanem szexuális jelzések
közvetítését szolgálja. Ennek okát nem nehéz kideríteni. Az összes
többi főemlős nősténye hátsójával jelzi, hogy kész a közösülésre,
amikor négykézláb jár. Annak duzzanata jelenti a hímeket izgató
legfőbb ingert. Egy nő farpofái is képesek erős szexuális ingerek
kibocsátására. De ő nem négykézláb jár, hanem többnyire szemtől
szemben áll a férfival. Ilyenkor a mellén lévő két farpofautánzat
teszi lehetővé az eredeti szexuális jelzés leadását anélkül, hogy
közben hátat kellene fordítania a férfinak. |
|
- Egy másik pont, amelyért kemény kritika érte az, hogy párhuzamot
vont az ajkak és a szeméremajkak között. Ez is önmimikri lenne?
- Természetesen. Az ember az egyetlen nagy, kifelé forduló, nedves
ajkakkal rendelkező főemlős. Ezek egy 16 hetes majomembrió ajkainak
felelnek meg – a neoténia újabb igazolása. A majomgyerek ajkai még
születése előtt átalakulnak – az embernél viszont egy életen át
megmaradnak, a nőknél kifejezettebben, mint a férfiaknál.
|
|
Az ajkak
pedig rendkívül érzékenyek és fontosak a szexualitás
szempontjából – akárcsak a szeméremajkak. Amikor egy nő
izgalomba kerül, nem csak a szeméremajka duzzad meg,
hanem az ajka is. Ezért olyan nagy élvezet a csókolózás.
Sok nő pedig vérvörösre is festi vagy mesterségesen
megnagyob-bíttatja az ajkát. |
 |
|
|
Mi az oka a plasztikai műtétek egyre
nagyobb számának? Ez azzal függ össze, hogy manapság kétszer akkora
kort érünk meg, mint amit a természet eredetileg szánt nekünk.
Életünk felét ezért biológiai értelemben túl öregként éljük. Ez nagy
változás. Korábban nem voltak a szépség érdekében végzett műtétek –
nem csupán azért, mert az emberek nem rendelkeztek az ezekhez
szükséges technikai képességekkel, hanem azért, mert nem volt rá
szükségük. Egyszerűen nem éltek elég hosszú ideig ahhoz, hogy
megtapasztalják, szexuális jelzéseik hogyan vesztik el hatásukat. Ma
a nők 40-en felül is igyekeznek vonzóak maradni, és ettől
meggazdagodnak a plasztikai sebészek.
- Van-e tudományos magyarázat arra a divatra, hogy emberek hátuk
alsó részére úgynevezett seggagancsot tetováltatnak?
- Régóta figyeljük, hogyan haladnak a női testen az erotikus
jelzések zónái. Ez szerintem azzal függ össze, hogy a szexuális
érdeklődést újra és újra fel kell kelteni. Ehhez nagyban hozzájárul
a divat. Volt idő, amikor a nők a vállukat mutatták. Szintén erős
erotikus jelzést közvetítenek a lábak. De amikor hosszú nadrágot
viselnek a nők, valami más helyen kell megmutatniuk a csupasz bőrt.
Ezen túlmenően egyre inkább tudatában vannak annak, hogy mennyire
szexisek. Az egyre nagyobb nyitottság korában így az erotikus
jelzések is egyre közelebb kerülnek a nemi szervekhez. A nők
szívesen tetováltatják magukat közvetlenül a mellek felett, a lágyék
tájékán és az ülepükön. És ma a hátoldal van soron. A hát alsó
végében lévő tetoválásnak ugyanis csak egy része látszik – a többit
elrejti a bugyi. A seggagancs mintegy azt jelzi: ha elég ügyes vagy,
megnézheted a többit is.
- Összefoglalná, hogy a kutató szemében mi teszi szexissé a nőket?
- A gömbölyded test, mert így már távolról megkülönböztethetők a nők
és a férfiak – és mert közelebbről kellemesebb megérinteni, mint egy
csontkollekciót. Ezenkívül a sima, üde bőr – az egészség jeleként.
Továbbá kevés testszőrzet, mert az nőies. E téren egyébként a szőkék
előnyben vannak a barnákkal szemben: a lábukon ugyanannyi szőrszál
nő, de azok alig látszanak. Szexis még a lapos arc, kis orral –
egyetlen nő sem nagyobbíttatná meg az orrát.
- Ez azt jelenti, hogy egy nő annál nagyobb szexuális vonzerővel
rendelkezik, minél inkább hasonlít egy csecsemőre?
- Igen, de ez nem jelent lekicsinylést, és a pedofíliához sincs
semmi köze. Az embernek a gyermeki kinézet irányába történő
általános fejlődéséről van szó. Minél gyermekibb a kinézetünk, annál
modernebbek és vonzóbbak vagyunk.
- A totális infantilitás felé haladunk tehát?
- Így is lehet mondani, habár az infantilitás szó negatív
kicsengésű. Az evolúció szavakkal nem téveszthető meg. Abba az
irányba halad, amely az adott faj számára hasznos. Ezért a jövő
nemzedékek női még sokkal jobban fognak csecsemőkre hasonlítani:
sima bőr, fitos orr, nagy szemek. És a férfiak is meg fognak válni
egyik-másik hajszáluktól – de náluk, mint mondtam, a gyermetegség
inkább a fejben történik. Szerencsére. Az infantilitás ugyanis
fajunk egyik különleges ismertetőjegye. Ha nem csinálnánk időnként
olyan dolgokat, amelyek első pillantásra gyermetegnek tűnnek, nem
lennének találmányok és remekművek, és nem lenne haladás.
- Mindent együttvéve: ki a legszebb nő a világon?
- Szerintem Claudia Schiffer egyike a világ legszebb nőinek, azok
közül, akiket ismerek. Megfelel mindannak, amiről kutatásaimban
megállapítottam, hogy vonzó.
Forrás: www.kaposextra.com |
|
|
|
|
|
|
|
 |
Zoológusként igyekszem objektív szempontok alapján tanulmányozni az
embert. Fajunkat megpróbálom az élet egyik létezési formájának
felfogni, hogy "bűszkeség és előítélet" nélkül szemlélhessem
életünket. A terepen dolgozó természettudósokhoz hasonlóan én is a
megfigyelés módszerét választottam. Inkább figyelmes szemlélője,
mint kísérletező résztvevője vagyok a dolgoknak. Jó szemem van
ahhoz, hogy felfedezzem az emberi tevékenységformákban megnyilvánuló
szabályszerűségeket.
Innen ered tehát a könyv címe: Az emberállat
(Desmond Morris) |
|
Néhány idézet
Desmond Morris: "Miért csinálja a ..." sorozatából:
|
|
Miért csinálja a ló? - A nyihogás
Védekező jel, összeütközésekben azt jelenti: "Ne kötekedj velem!"
Továbbá jelzi, ha ellenfele nem hagyja annyiban, hogy megtorlás
következik. Így tiltakozik a szoptató kanca is, ha csecse sajog, és
az érintést nem tűri. De így tesz a kacér kanca is, ha kelleti magát
a csődörnek. Tiltakozás persze így is, csak éppen bővül az értelme:
"Gyere ide, menj innét!"
A nyihogások hangereje változó. Az egytized másodperctől az 1,7
másodpercig terjednek; és ha teljes az erejük, elhatnak száz méterre
is. A leghangosabbak a csődör meg a kanca találkozásakor elhangzó
nyihogások, és ilyenkor a száj zárt, csupán a sarka nyílik meg. |
|
|
|
Miért csinálja a macska? -
Miért himbálja a fejét a macska, amikor
kiszemeli áldozatát?
Amikor a macska áldozatára készül vetni magát, előfordul, hogy
ritmikusan ide-oda ingatja a fejét. Számos két szemlencsés látással
megáldott ragadozó él ezzel az eszközzel, hogy ellenőrizze, pontosan
milyen távolságra van tőle a zsákmány. Ha próbaképpen ingatni
kezdjük a fejünket, látni fogjuk, hogy minél közelebb van hozzánk
egy adott tárgy, annál inkább kileng szemünk tengelyéből az
oldalirányú mozgás hatására. A macska tehát azért himbálja a fejét,
hogy minél precízebben bemérje a távolságot, mert amikor áldozatára
veti magát, az ugrásnak hajszálpontosnak kell lennie, különben célt
téveszt. |
|
|
|
|
|
| |
|
|