Desmond Morris etológus - A csupasz nő
 
Desmond Morris etológus
Desmond Morris  

Desmond Morris etológus, zoológus, evolúció kutató.
1928. január 28-án született Purtonban, Angliában.
A Birmingham-i Egyetemen szerzett zoológusi diplomát, Oxforban doktorált 1954-ben, témája az állati viselkedés volt. Az emberi és állati viselkedésformák nemzetköz hírű kutatója.
Desmond Morris sokoldalú tudós, számtalan könyvet és több televíziós ismeretterjesztő sorozatot írt.
Jelenleg Oxfordban él, szabadidejében szürrealista képeket fest.

Desmond Morris: A csupasz majom

Desmond Morris: A csupasz majom

Zoológus vagyok, és a csupasz majom: állatfaj. Ezért bízvást írhatok róla. Nem fogom többé kikerülni csak azért, mert némelyik viselkedésformája eléggé összetett és imponáló. Mentségem, hogy hiába kupálódott ki, a Homo sapiens azért csupasz majom maradt: miközben új, magasztos indítékokat sajátított el, egyet sem vetkőzött le ősi, földhözragadt indítékai közül.

Ez nemritkán zavarba ejti, de hát ősi indítékaival évmilliók óta él együtt, míg az újak legföljebb ha néhány ezer évesek, így hát semmi reménye, hogy rövid úton lerázhassa magáról egész evolúciós múltjának felgyülemlett genetikai örökségét.
Ha állatfajunk szembe merne nézni ezzel a ténnyel, sokkal kevesebb szorongás gyötörné, és elégedettebb lehetne önmagával. Talán épp ehhez segítheti hozzá egy zoológus.

A csupasz majom és a kapcsolatápoló beszéd

A társas összejövetelek jelentés nélküli, udvarias csevegéséről van szó, amelyet például ilyen kitételek jellemeznek: "Szép időnk van ma", vagy "Mit olvasott mostanában?" stb. Nem funkciója az efféle beszédnek a fontos gondolatok, információk cseréje, nem is fedi fel a beszélő igazi hangulatát, és még esztétikailag sem szép. Szerepe az, hogy megerősítse az üdvözlő mosolyt, fönntartsa a társadalmi összetartozást. A társas kurkászás általunk alkalmazott pótléka. Nemagresszív társadalmi foglalatosság, amely módot ad rá, hogy közösen, hosszabb időre közszemlére bocsássuk magunkat, s így értékes csoportkötelékek, barátságok alakulhassanak ki, szilárdulhassanak meg.
Ilyen megvilágításban szórakoztató játék nyomon követni, hogyan alakul egy-egy társas összejövetel alkalmával a kapcsolatápoló beszéd menete.

Legnagyobb szerephez közvetlenül a kezdeti, üdvözlő szertartás után jut. Eztán fokozatosan veszít jelentőségéből, ám újra megközelíti csúcsértékét, mikor szétszéledőben van a csoport. Ha a jelenlévők pusztán társasági okokból gyűltek össze, a kapcsolatápoló beszéd természetesen mindvégig kitarthat - az információs, hangulati, illetve felfedező beszéd rovására. A koktélparti jó példája ennek: ilyen alkalmakkor a "komoly" beszédet akár szántszándékkal is elfojthatja a házigazda, aki ismételten közbelép, megszakítja a folyamatos társalgást, és az egymást "ápolgató" partnereket körbevezeti, másoknak is bemutatja, hogy a társas érintkezés maximumát elérje.

Így az összejövetel valamennyi tagja újra és újra az érintkezés kezdő lépéseire kényszerül, márpedig ebben a szakaszban a legerősebb a kapcsolatápoló beszéd igénye. A szakadatlan, társas kurkászás efféle rendezvényei akkor sikeresek, ha elegendő számú vendég jelenik meg, így ugyanis az új érintkezések sora kitart egészen addig, amíg az összejövetel véget nem ér. Ez a magyarázata annak a rejtélyes, minimális létszámnak, amelyet automatikusan mindig elengedhetetlennek vél a házigazda, amikor effajta összejövetelt rendez. A szűkebb körű, közvetlen vacsorarendezvények némileg más helyzetet illusztrálnak. A kapcsolatápoló beszéd ilyen helyzetben észrevehetően lankad, ahogyan az idő múlik, és egyre nagyobb tér jut az információk és gondolatok komoly cseréjének. A társaság szétoszlása előtt azonban rövid időre újólag föltámad a kapcsolatápoló beszéd, míg el nem jön a búcsú ideje. Ekkor ismét visszatér a mosoly is, és a társas kapcsolatok ezáltal még egyszer megszilárdulnak, hogy a következő találkozásig kitartsanak.

A formálisabb, üzleti jellegű találkozókon az érintkezés elsődleges funkciója az információs beszéd, és bár a kapcsolatápoló beszéd alig jut szerephez, nem feltétlenül hiányzik. Megnyilatkozása szinte teljességgel a kezdő és záró pillanatokra korlátozódik. Míg a vacsorarendezvényen fokozatosan lankad, itt néhány udvarias, kezdeti formula után hirtelen megszakad. Itt is a találkozó utolsó pillanataiban jelentkezik újra, amint érezhetővé válik valamilyen jel jóvoltából az elválás anticipálható pillanata. A kapcsolatápoló beszédre oly erős a hajlam, hogy elfojtására az üzleti gyülekezetek általában fokozni kénytelenek a találkozók formalitását. Ez magyarázza a bizottsági, parlamentáris módszerek eredetét, ahol olyan csúcsértéket ér el a formalitás, amilyet más, magántermészetű alkalmakkor csak ritkán tapasztalhatunk.

Desmond Morris: A csupasz nő

avagy: Mondja, miért gondolja úgy, hogy a nők
az evolúció terén előbbre tartanak a férfiaknál?

Desmond Morris: A csupasz nő

Desmond Morris etológus, evolúció-kutató „A csupasz nő” című könyvében provokáló tételt állít fel: A nők bolygónk legmodernebb és szexuális szempontból legfejlettebb élőlényei. Michael Kneissler, a német P.M. magazin szerzője Oxfordban beszélgetett a híres sikerszerzővel a női csodáról.

- Könyvének egyik központi megállapítása sértőnek és szexistának tűnik: azt állítja, hogy a nők infantilisak.
 
- Az „infantilis” szakszó. Negatív hangzású, de én bóknak szánom. A szó ugyanis az evolúció szempontjából értékes vívmányt jelöl, a neoténiát, ami a fejlődés késleltetését jelenti, azt, hogy az ember továbbra is fiatalos, miközben nemileg már érett. Ez pedig nem visszalépés, hanem előrelépés.
Fajunk azért annyira sikeres, mert olyan gyermeki mintákat őrzött meg, mint a kíváncsiság és a játékosság. A felnőtt embernél ez az irodalom, a zene, a színház, a tudományos kutatás, a sport, a szórákozás, azaz minden olyan dolog iránti érdeklődésben nyilvánul meg, ami nem a táplálkozással és a szaporodással kapcsolatos. Ezek persze rendkívül bonyolult játékok, mégis játékos magatartásról van szó.

- Ez ugyebár mindkét nemre érvényes. Ön szerint a nők infantilisabbak a férfiaknál?

- Különböző fejlődések zajlottak le. A férfiak mentálisan infantilisabbak. Több kockázatot vállalnak, veszélyesebb dolgokat csinálnak, túl gyorsan hajtanak az autóval, rögbiznek és fociznak, meghatározott korban pedig statisztikailag a nőknél 15-ször gyakrabban szenvednek sérülést. Testük ugyanakkor viszonylag régimódi: szőrös, mint a majomé, és hosszú karokkal rendelkezik. A nők testileg sokkal modernebbek, sokkal fiatalosabbak. Bőrük szőrtelen, mint a csecsemőé, magas gyerekhangon beszélnek, ajkuk pedig csücsörít, mint a csimpánzembrióé. Ezt nevezik a tudomány nyelvén infantilisnak.

- A nők miért néznek ki úgy, ahogy kinéznek?

- Mert csecsemőket utánoznak. Az evolúció során felismerték, hogy a férfiak ösztönösen oltalmazó magatartást tanúsítanak, amikor meglátnak egy csecsemőt.
És mivel a nők azt akarják, hogy oltalmazzák őket, kinézetüket egyre inkább a csecsemőkéhez közelítették.

A női test a legfigyelemreméltóbb szervezet a Földön.

Bozontos szörnyetegekként a férfiakban nem tudnák kiváltani ugyanazt az erős oltalmazási késztetést. Ezért tartanak a férfiaknál előbbre abban a folyamatban, amely a testi fejlődés késleltetésével felnőtt helyett gyermeki-infantilis kinézetet biztosít.

- Ez aztán igazán szexistának hangzik.


- Pedig nem az, hanem evolúciós-biológiai magyarázat. Csak nem olyan könnyű megérteni, hogy a fejlődés késleltetése evolúciós előnyt jelenthet. A női test a legfigyelemreméltóbb szervezet a Földön.

- Ön mégis folyton a szexszel foglalkozik. Kutatásaiban a nők majdnem minden testrészét behatóan vizsgálja – és mindenütt erotikus jelzéseket lát. A haj, a száj, a fenék, a kebel: mind szexuális jelentőségű. Ön szerint az evolúció a szexualitás tárgyainak szánta a nőket?

 
- A nők kinézete valóban kiválóan alkalmas arra, hogy felkeltse a férfiak szexuális érdeklődését. A nők szexuális téren a földkerekség leghaladóbb lényei. És ennek jó oka van. A nő és az állatok nőstényei között az a nagy evolúciós különbség, hogy a nők titokban tartják a peteérést. Ha ránézünk egy nőre, nem tudjuk megállapítani, hogy éppen peteérése van-e vagy sem. Ezért az emberi nősténnyel olyan a szex, mint a sötétben való tapogatózás: a férfi soha nem tudja, hogy teherbe tudja-e ejteni vagy sem. Ellenkezőleg: sokkal nagyobb annak az esélye, hogy épp nincs peteérése. Az összes többi főemlősnél a nőstény megduzzadt nemi szerveivel egyértelműen jelzi: most vagyok fogamzásképes. Ilyenkor elfogadja a közösülést, máskor viszont nem. Vagyis: az embernél a többi főemlőstől eltérően a szex nyilvánvalóan nem csupán a szaporodást szolgálja, hanem más funkciója is van.
Mi tehát a szex célja az embernél? A szex a szó szoros értelmében szeretkezés. Szociális jelentéssel rendelkezik: összetartja a kapcsolatokat. Erre a vadászó és gyűjtögető életmód kialakulásakor volt szükség. Míg a férfiak vadászni mentek, és sokszor napokig távol voltak, a nők otthon maradtak. Természetesen azt akarták, hogy a férfiak a zsákmánnyal hozzájuk és gyerekeikhez térjenek vissza, és ennek érdekében vetették be a szexualitást.

- Azt akarja ezzel mondani, hogy a férfiak csak azért térnek vissza a nőkhöz, mert azok szexszel jutalmazzák őket?

- Nem, hiszen a szexet máshol is megkaphatják a férfiak. Az emberi szexualitás mély, köteléket eredményező érzelmeket kelt. Ezt nevezzük szerelemnek. Ez a fajta szexualitás pedig csak azóta lehetséges, amióta a nők eltitkolják a peteérést, orgazmusra képesek és egyre szexisebbek. Végül az összes élőlény közül az ő testük vált a legerősebben szexualizálttá. Ez az evolúciónak egy teljesen új jelensége. Az emberszabású majmok közösülése mindössze néhány másodpercig tart – és a nősténynek nincs orgazmusa. Ehhez képest az emberi szexualitás sokkal fejlettebb, intenzívebb és haladóbb.

- Többször említette az orgazmust. Ennek mi a szerepe az emberi evolúcióban?

- Az orgazmus mintegy a szexualitás jutalma. Ki vállalná önként a szexuális aktivitást, he nem lenne csúcspontja? Csak a női orgazmus kialakulásával vált lehetővé, hogy a nők, ellentétben például a nőstény majmokkal, rendszeresen akarják a szexet. A rendszeres szexualitásra pedig szükség van egy olyan társadalomban, amelyben többé nincsenek hatalmas háremurak, hanem csak különálló párok.

az orgazmus szerepe az evolúcióban  Forrás: www.beautifulagony.com orgazmus  Forrás: www.beautifulagony.com

az orgazmus a szexualitás jutalma  Forrás: www.beautifulagony.com

a rendszeres szexualitásra szükség van   Forrás: www.beautifulagony.com

- Mitől vált idejétmúlt intézménnyé a hárem az emberi társadalomban?

- Amikor a férfiak elkezdtek vadászatra járni, együtt kellett működniük, ha egy nagy vadat akartak elejteni. Az olyan állatfajoktól eltérően, amelyeknél egy hatalmas, zsarnoki vezető van, a férfiak, legalábbis testileg, mind többé-kevésbé egyformák. Az állatoknál széles körben elterjedt háremrendszer, melyben a legerősebb hímé az összes nőstény, ezért nem alkalmas az emberek számára. Az emberek a szexualitás terén is csapatban játszottak. A törzs minden tagjának megvolt a feladata, és mindegyiknek volt felesége. Ez viszont csak akkor működik, ha szabályok is vannak. Az embereknél a szabály így szól: párokat alakítani. És ez a szexualitás segítségével működik.

- Ki viszi a szexet a kapcsolatba: a férfi vagy a nő?

- Egyértelműen a nő. Hagyományosan a nők az illetékesek szociális kérdésekben, amelyek részei a kapcsolatok és a szexualitás. Ennek érdekében a nők szexuálisan rendkívül vonzó lényekké fejlődtek, ennek megfelelően alakította testüket a természet. Ugyanakkor nem azért gömbölyded a női test, hogy az a férfiak számára szexis legyen, hanem azért, hogy kétszer annyi zsírt tudjon tárolni, mint a férfié. Ezekre a nagyobb zsírtartalékokra korábban azért volt szükségük, hogy a gyakori éhínségek idején is képesek legyenek kihordani, szoptatni és felnevelni gyerekeiket. A férfiak számára a kerekded női idomok azt jelezték, hogy a nő egészséges, és képes életben tartani az utódokat. Ezért szexisek a gömbölyded idomok a férfiak számára.

- Rendben van, de már nem a kőkorszakban élünk. Így van, és fejlődtünk is, de az alapvető ösztönök továbbra is úgy működnek, mint akkor. Miért számítanak akkor különösen szépnek a csont és bőr modellek?

- Az emberek többsége egyáltalán nem tartja vonzónak ezeket a csontkollekciókat. Kísérleteket végeztem, amelyekben férfiaknak női körvonalakat mutattam – az anorexiástól a nagyon kövérig. A férfiak feladata a számukra legvonzóbb alak kiválasztása volt. A nagy többség valamelyik közepes alakú körvonalat választotta, amely tehát nem volt sem nagyon vékony, sem túl kövér, de kellemesen gömbölyded, és egy-egy hájkarika is lehetett rajta. Hogy a divat világában a fiús alakú modellek vannak többségben, az a divattervezőkre vezethető vissza: nagyobb részük homoszexuális, a fiúkat szereti, nem pedig a lányokat. Ezért csinálnak sztárokat a sovány modellekből. Ez a nőiesség tökéletes visszájára fordítása, egy nő ugyanis csak akkor szexis, ha enyhén gömbölyded.

- A gömbölydedségről szóló kijelentéseire egyszer már jól ráfizetett: amikor azt állította, hogy a női mell mintegy a test elülső felén elhelyezkedő fenék. Továbbra is kitart ezen állítása mellett?

- Igen, noha valóban sok bosszúságban volt részem miatta. Az alapötlet Wolfgang Winckler német magatartáskutatótól származik, aki egy kongresszuson a halak önmimikri-jéről beszélt. Az önmimikri alatt azt a jelenséget értjük, amikor bizonyos testrészeknek a test más részein való utánzására kerül sor. Az előadás után odamentem Wincklerhez, és azt mondtam neki, hogy mondandója nyomán az az ötletem támadt, hogy talán az embernél is létezhet önmimikri. Ez a felvetés megdöbbentette, de azt hiszem, igazam van.
Nézze csak meg a nőket: mellük a nőstény majmokétól eltérően állandóan kerekded. Ez természetes, hiszen a mell elsősorban a tej szolgáltatására való. Nem, a mell kerekdedségéért kétharmad részben a zsírszövet felelős. Ez pedig nem a baba érdekeit szolgálja. Ugyanis nem is olyan egyszerű kiszívni a tejet egy nagyon feszes mellből. Így hát feltettem magamnak a kérdést, hogy a nőknek miért van állandóan kidomborodó, kerek mellük. És a válasz? A mell félgömb alakja nem az anya tápláló szerepére vezethető vissza, hanem szexuális jelzések közvetítését szolgálja. Ennek okát nem nehéz kideríteni. Az összes többi főemlős nősténye hátsójával jelzi, hogy kész a közösülésre, amikor négykézláb jár. Annak duzzanata jelenti a hímeket izgató legfőbb ingert. Egy nő farpofái is képesek erős szexuális ingerek kibocsátására. De ő nem négykézláb jár, hanem többnyire szemtől szemben áll a férfival. Ilyenkor a mellén lévő két farpofautánzat teszi lehetővé az eredeti szexuális jelzés leadását anélkül, hogy közben hátat kellene fordítania a férfinak.


- Egy másik pont, amelyért kemény kritika érte az, hogy párhuzamot vont az ajkak és a szeméremajkak között. Ez is önmimikri lenne?


- Természetesen. Az ember az egyetlen nagy, kifelé forduló, nedves ajkakkal rendelkező főemlős. Ezek egy 16 hetes majomembrió ajkainak felelnek meg – a neoténia újabb igazolása. A majomgyerek ajkai még születése előtt átalakulnak – az embernél viszont egy életen át megmaradnak, a nőknél kifejezettebben, mint a férfiaknál.

Az ajkak pedig rendkívül érzékenyek és fontosak a szexualitás szempontjából – akárcsak a szeméremajkak. Amikor egy nő izgalomba kerül, nem csak a szeméremajka duzzad meg, hanem az ajka is. Ezért olyan nagy élvezet a csókolózás. Sok nő pedig vérvörösre is festi vagy mesterségesen megnagyob-bíttatja az ajkát.

önmimikri - az ajkak

Mi az oka a plasztikai műtétek egyre nagyobb számának? Ez azzal függ össze, hogy manapság kétszer akkora kort érünk meg, mint amit a természet eredetileg szánt nekünk. Életünk felét ezért biológiai értelemben túl öregként éljük. Ez nagy változás. Korábban nem voltak a szépség érdekében végzett műtétek – nem csupán azért, mert az emberek nem rendelkeztek az ezekhez szükséges technikai képességekkel, hanem azért, mert nem volt rá szükségük. Egyszerűen nem éltek elég hosszú ideig ahhoz, hogy megtapasztalják, szexuális jelzéseik hogyan vesztik el hatásukat. Ma a nők 40-en felül is igyekeznek vonzóak maradni, és ettől meggazdagodnak a plasztikai sebészek.

- Van-e tudományos magyarázat arra a divatra, hogy emberek hátuk alsó részére úgynevezett seggagancsot tetováltatnak?
 
- Régóta figyeljük, hogyan haladnak a női testen az erotikus jelzések zónái. Ez szerintem azzal függ össze, hogy a szexuális érdeklődést újra és újra fel kell kelteni. Ehhez nagyban hozzájárul a divat. Volt idő, amikor a nők a vállukat mutatták. Szintén erős erotikus jelzést közvetítenek a lábak. De amikor hosszú nadrágot viselnek a nők, valami más helyen kell megmutatniuk a csupasz bőrt. Ezen túlmenően egyre inkább tudatában vannak annak, hogy mennyire szexisek. Az egyre nagyobb nyitottság korában így az erotikus jelzések is egyre közelebb kerülnek a nemi szervekhez. A nők szívesen tetováltatják magukat közvetlenül a mellek felett, a lágyék tájékán és az ülepükön. És ma a hátoldal van soron. A hát alsó végében lévő tetoválásnak ugyanis csak egy része látszik – a többit elrejti a bugyi. A seggagancs mintegy azt jelzi: ha elég ügyes vagy, megnézheted a többit is.

- Összefoglalná, hogy a kutató szemében mi teszi szexissé a nőket?

- A gömbölyded test, mert így már távolról megkülönböztethetők a nők és a férfiak – és mert közelebbről kellemesebb megérinteni, mint egy csontkollekciót. Ezenkívül a sima, üde bőr – az egészség jeleként. Továbbá kevés testszőrzet, mert az nőies. E téren egyébként a szőkék előnyben vannak a barnákkal szemben: a lábukon ugyanannyi szőrszál nő, de azok alig látszanak. Szexis még a lapos arc, kis orral – egyetlen nő sem nagyobbíttatná meg az orrát.

- Ez azt jelenti, hogy egy nő annál nagyobb szexuális vonzerővel rendelkezik, minél inkább hasonlít egy csecsemőre?

- Igen, de ez nem jelent lekicsinylést, és a pedofíliához sincs semmi köze. Az embernek a gyermeki kinézet irányába történő általános fejlődéséről van szó. Minél gyermekibb a kinézetünk, annál modernebbek és vonzóbbak vagyunk.

- A totális infantilitás felé haladunk tehát?

- Így is lehet mondani, habár az infantilitás szó negatív kicsengésű. Az evolúció szavakkal nem téveszthető meg. Abba az irányba halad, amely az adott faj számára hasznos. Ezért a jövő nemzedékek női még sokkal jobban fognak csecsemőkre hasonlítani: sima bőr, fitos orr, nagy szemek. És a férfiak is meg fognak válni egyik-másik hajszáluktól – de náluk, mint mondtam, a gyermetegség inkább a fejben történik. Szerencsére. Az infantilitás ugyanis fajunk egyik különleges ismertetőjegye. Ha nem csinálnánk időnként olyan dolgokat, amelyek első pillantásra gyermetegnek tűnnek, nem lennének találmányok és remekművek, és nem lenne haladás.

- Mindent együttvéve: ki a legszebb nő a világon?

- Szerintem Claudia Schiffer egyike a világ legszebb nőinek, azok közül, akiket ismerek. Megfelel mindannak, amiről kutatásaimban megállapítottam, hogy vonzó.

                                                                                                    Forrás: www.kaposextra.com

Desmond Morris kedvence: Claudia Schiffer  Forrás: www.autografer.com  

Desmond Morris álma: Claudia Schiffer  Forrás: www.weblo.com

 
Desmond Morris: Az emberállat

Zoológusként igyekszem objektív szempontok alapján tanulmányozni az embert. Fajunkat megpróbálom az élet egyik létezési formájának felfogni, hogy "bűszkeség és előítélet" nélkül szemlélhessem életünket. A terepen dolgozó természettudósokhoz hasonlóan én is a megfigyelés módszerét választottam. Inkább figyelmes szemlélője, mint kísérletező résztvevője vagyok a dolgoknak. Jó szemem van ahhoz, hogy felfedezzem az emberi tevékenységformákban megnyilvánuló szabályszerűségeket.
Innen ered tehát a könyv címe: Az emberállat                    (Desmond Morris)

Néhány idézet Desmond Morris: "Miért csinálja a ..."  sorozatából:
 

Miért csinálja a ló?  - A nyihogás

Védekező jel, összeütközésekben azt jelenti: "Ne kötekedj velem!" Továbbá jelzi, ha ellenfele nem hagyja annyiban, hogy megtorlás következik. Így tiltakozik a szoptató kanca is, ha csecse sajog, és az érintést nem tűri. De így tesz a kacér kanca is, ha kelleti magát a csődörnek. Tiltakozás persze így is, csak éppen bővül az értelme: "Gyere ide, menj innét!"
A nyihogások hangereje változó. Az egytized másodperctől az 1,7 másodpercig terjednek; és ha teljes az erejük, elhatnak száz méterre is. A leghangosabbak a csődör meg a kanca találkozásakor elhangzó nyihogások, és ilyenkor a száj zárt, csupán a sarka nyílik meg.

 

Miért csinálja a macska? -
Miért himbálja a fejét a macska, amikor kiszemeli áldozatát?


Amikor a macska áldozatára készül vetni magát, előfordul, hogy ritmikusan ide-oda ingatja a fejét. Számos két szemlencsés látással megáldott ragadozó él ezzel az eszközzel, hogy ellenőrizze, pontosan milyen távolságra van tőle a zsákmány. Ha próbaképpen ingatni kezdjük a fejünket, látni fogjuk, hogy minél közelebb van hozzánk egy adott tárgy, annál inkább kileng szemünk tengelyéből az oldalirányú mozgás hatására. A macska tehát azért himbálja a fejét, hogy minél precízebben bemérje a távolságot, mert amikor áldozatára veti magát, az ugrásnak hajszálpontosnak kell lennie, különben célt téveszt.