Farkas Márta operaénekes, énektanár
 
Óvári Győzőné Farkas Márta
Farkas Márta az Álarcosbál Amelia szerepében

"Óvári Győzőné Farkas Márta 1963-ban búcsúzott az operaénekesi pályától, az Országos Szórakoztatózenei Központ tanulmányi vezetője és tanára lett.
 
Farkas Márta a stúdióhálózat alapjainak lerakásától a tanítás, vizsgáztatás minden részletével nagy lelkesedéssel foglalkozott. Énekes generációk nevelésében, tanításában vett részt, környezete által megcsodált energiával és vidámsággal.

Farkas Márta a Tannhauser Venus szerepében

Farkas Márta az Álarcosbál Amelia szerepében

 

Farkas Márta a Tannhauser Vénusz szerepét énekli

 

Farkas Márta férjével, Óvári Győzővel 1955 nyarán

  Farkas Márta diplomája

Hallgatói nemcsak szakmai, hanem magánjellegű problé-mákkal is bátran fordulhattak hozzá."
  
Szórakoztató Zenészek 1991. II.

Farkas Márta 1931. március 18-án született Zalaegerszegen. A Notre Dame Leánylíceumban érettségizett, majd felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola opera tanszakára, amelyet 1956-ban jeles eredménnyel fejezett be.

 

Farkas Nándor 1901. január 20-án született Zalaegerszegen. Édesapja korán meghalt, legnagyobb gyermekként a gimnázium után hentes szakmát tanult.
Budapesten, a BRAUCH Kolbászárugyárban szerzett gyakorlata után 1927-ben nyitotta első üzletét, majd 1937-ban épült a Kossuth Lajos utcai ház, melyben hét lakás, és négy üzlet - köztük a hentesüzlet és kiszolgáló egységei - kaptak helyet.
1929-ben kötött házasságot Pausa Margittal, a Nemzeti Hitelintézet banktisztviselőjével.
A házat 1950-ben államosították, az üzletet bezárták, lakásukba társbérlőket költöztettek...
Farkas Nándor a ZALAHÚS kiváló dolgozójaként ment nyugdíjba. 1974-ben hunyt el.
A ZTE alapító tagja, a város ismert és megbecsült polgára volt.

Farkas Nándor 1928-ban Zalaegerszegen
 

Egy "kisvállalkozás" működése 1938-ban Zalaegerszegen

A házban, ill. az udvari épületekben kapott helyet három műhely, füstölő, segédszoba, bontó és hűtőhelyiség, valamint a kocsiszín. A Kossuth Lajos utcára nyíló üzletben mennyezetig érő fehér csempe, zöld-fehér kövezet, a 10 fős személyzeten fehér köpeny, sapka "FN Húsüzem" hímzéssel, Berkel mérleg, sonkavágó, a műhelyben Wolf feldolgozógépek.
Az üzlet 7-től 10-ig és 15-től 20 óráig volt nyitva, vasárnap 7-10-ig.
A pástétomok sztaniolba csomagolva, a termékeken színes papírszalagok, pajzs alakú címkék, cégjelzéses zsírpapír, boríték, és levélpapír, "fizetve" helyett "köszönettel felvettem" bélyegző... 
A termékeket a moziban hirdették.
A "könyves" vásárlókhoz reggelente kerékpárral, vagy triciklivel mentek az inasok "kérdezni", majd a megrendelt árukat házhoz szállították.
A friss áru minden nap a délután 3 órai nyitásra készült el.

 

Farkas Nándor szülei, Promintzer Franciska és Farkas Lajos

 

Farkas Nándor és Miszori Béla

 

Farkas Nándor barátaival

 

Farkas Nándor a hentesüzem gépe mellett

 

Farkas Nándor felesége, Pausa Margit 1920

 

Farkas Nándor és felesége, Pausa Margit 1929

 

Farkas Nándorék háza Zalaegerszeg, Kossuth utca 20. 1938-ban

 

Farkas Nándor hentesüzlete 1938

 

Farkas Nándor hentesüzlete 1938-ban

 

Az ímmár állami tulajdonú ház 1970-ben

Farkas Nándor Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 20. sz. alatti háza és üzlete