ARANY János:   Toldi
AUSTEN Jane:   Büszkeség és balítélet

BABITS Mihály:   A gólyakalifa
BALZAC Honoré de:   A szamárbőr
BATES Ernst Herbert:   Jó széllel a francia partra
BERTHA Bulcsú:   A Teimel villa
BELBENOIT René:   Száraz guillotine
BENEDEK István:   Aranyketrec
BERGER John:   G
BOCCACCIO:   Dekameron
BOGOMOLOV Vlagyimir:   Negyvennégy augusztusában
BOULLE Pierre:   Híd a Kwai folyón
BRINK André:   Fekete éjbe nézve
BRONTE Emili:  Üvöltő szelek
BROWN, Dan:   A Da-Vinci kód
BROWN Dale:   Tűzvihar
BULGAKOV Mihail:   A Mester és Margarita

CE Lao:  Tao the King
C
ERVANTES: Don Quijote
CHARRIERE Henri:   Pillangó
CHRISTIE Agatha:   Tíz kicsi néger
CSEHOV Anton Pavlovics:   Ványa bácsi
COELHO Paulo:   Az alkimista

Dallos Sándor:  Aranyecset
DANTE Alighieri:  Isteni színjáték
DÉRY Tibor:   Felelet
DEFOE Daniel:   Robinson Crusoe
DICKENS Charles:   Pickwick klub
DOBOZY Imre:   A tizedes meg a többiek
DOCTOROW Edgar Laurence:   Ragtime
DOSZTOJEVSZKIJ Fjodor Mihajlovics:   Bűn és bűnhődés
DRUON Maurice:   Finom famíliák
DUMAS:   Monte-Christo grófja

EHRILCHMAN John:   A Cég
ELLIOT Summer Locke:   Elmenőben
ESTERHÁZY Péter:   Harmonia Caelestis

FEJES Endre:   Jó estét nyár! Jó estét, szerelem!
FEKETE István:   Tüskevár
FLAUBERT Gustave:   Érzelmek iskolája
FOLLETT Ken:   A katedrális
FORSYTH Frederick:   Isten ökle

GALGÓCZI Erzsébet:   Bizonyíték nincs
GÁRDONYI Géza:   A láthatatlan ember
GODA Gábor:   Panoptikum
GOGOL Nyikolaj Vasziljevics:   Az orr
GOLDING William:   A legyek ura
GORKIJ Maxim:  Az Artamonovok
GRAVES Robert:   Jézus király
GREENE Graham:   A csendes amerikai

HAILEY Arthur:   Autóváros
HASEK Jaroslaw:   Svejk
HEGEDŰS Géza:   Európa közepén
HELLER Joseph:   A 22-es csapdája
HELTAI Jenő:   A néma levente
HEMINGWAY Ernest:   Akiért a harang szól
HERCZOG Arthur:   Delej
HRABAL Bohumil:   Sörgyári capriccio
HUGO Victor:   A nyomorultak
HUXLEY Aldous:   Szép új világ

IRVING John:   Garp szerint a világ

JANIKOVSZKY Éva:   Velem mindig történik valami
JÓKAI Anna:   Ne féljetek
JONES James:   Most és mindörökké
JOYCE James:  Ulysses

KAFKA Franz:   A per
KARINTHY Ferenc:   Budapesti tavasz
KARINTHY Frigyes:   Tanár úr kérem
KARINTHY Márton:   Ördöggörcs
KASSÁK Lajos:  Egy ember élete
KATONA József:  Bánk bán
KELLÉR Andor:   Bal négyes páholy
KEMÉNY Zsigmond: Zord idő
KERTÉSZ Imre:   Sorstalanság
KESEY Ken:   Száll a kakukk fészkére
KEYES Daniel:   Virágot Algernonnak
KIPLING Rudyard:   A dzsungel könyve
KIRÁLYHEGYI Pál:   Hogyan szerezzünk ellenségeket
KNIGHT Eric:   Légy hű magadhoz
KOESTLER Arthur:   Sötétség délben
KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil:   Nők apróban
KOSZTOLÁNYI Dezső:   Édes Anna
KRÚDY Gyula:   Szindbád
KUNDERA Milan:   A lét elviselhetetlen könnyűsége

LATINOVITS Zoltán:   Ködszurkáló
LAWRENCE David Herbert:   Lady Chatterley szeretője
LESAGE:   Gil Blas
LUDLUM Robert:   A fantom
LUKACS John: Egy eredendő bűnös vallomásai

MAAS Peter:   Serpico
MADÁCH Imre:   Az ember tragédiája
MAILER Norman:   Meztelenek és holtak
MAUPASSANT Guy de:   Az ember szíve
MÁRAI Sándor:   Egy polgár vallomásai
MÁRQUEZ Gabriel García:   Száz év magány
MARTIN DU GARD Roger:   A Thibault család
MAUGHAM William Somerset:   Akkor és most
MAY Karl:   Winnetou
MERLE Robert:   Malevil
MESTERHÁZI Lajos:   Férfikor
MILNE Alan Alexander:   Micimackó
MOLNÁR Ferenc:   A Pál utcai fiúk
MORAVIA Alberto:   Egy asszony meg a lánya
MÓRICZ Zsigmond:   Úri muri

NAGY Lajos:   Képtelen természetrajz
N
EMESKÜRTY István:   Requiem egy hadseregért
NÉMETH László:   Égető Eszter

OBRUCSEV Vlagyimir Afanaszjevics:  Utazás Plutóniába
ORWELL George:   1984
OTTLIK Géza:   Iskola a határon
ÖRKÉNY István:   Egyperces novellák

PALOTAI Boris:  Pokróc az ablakon
PASZTERNAK Boris: Doktor Zsivago
PETŐFI Sándor:   A helység kalapácsa
PLATÓN:   Szókratész védőbeszéde
POE Edgar Allan:   A kút és az inga
PRESTON Richard:   Halálzóna
PRUS Boleslaw:   A fáraó
PUSKIN Alexandr Szergejevics:   Anyegin
PUZO Mario:   Keresztapa

RAFFAI Sarolta:   Jöhetsz holnap is
RANSOME Arthur:   Fecskék és fruskák
RÁCZ Zsuzsa:   Állítsátok meg Terézanyut!
RÁKOSI Gergely:   A daru
REMARQUE Erich Maria:   A diadalív árnyékában
RÉZ András:    Az orr
RIDEG Sándor:   Indul a bakterház
RIGBY Ray:   A domb
ROBERTS Kenneth:   Északnyugati átjáró
ROMHÁNYI József:   Szamárfül
ROSTAND:   Cyrano de Bergerac

SAGAN Francoise:   Jó reggelt búbánat
SAINT-EXUPERY Antoine de:   A kis herceg
SALINGER Jerome David:   Zabhegyező
SARKADI Imre:   A gyáva
SÁNTA Ferenc:   Az ötödik pecsét
SCORTIA-ROBINSON:   A Prometheus-válság
SCOTT Walter:   Ivanhoe
SHAW Irwin:   Oroszlánkölykök
SIENKIEWICZ Henrik:   Quo vadis
SIMONFFY András:   Kompország katonái
SPIRÓ György:  Fogság
SIPULUSZ:   Guttmann, a csörgőkígyó
STEINBECK John:   Kedves csirkefogók
STENDHAL:   A Pármai kolostor
SOLOHOV Mihail Alexandrovics:   Csendes Don
SÜTŐ András:   Anyám könnyű álmot ígér
SZABÓ Magda:   Abigél
SZAMARAKISZ Antonisz:   A hiba
SZERB Antal:   A Pendragon legenda
SZILVÁSI Lajos:   Egymás szemében
SZIMONOV Konsztantyin Mihajlovics:   Nem születtünk katonának
SZOLZSENYICIN Alexandr:   Iván Gyenyiszovics egy napja

TABI László:   Szigorúan bizalmas
TAMÁSI Áron:   Ábel a rengetegben
TERSÁNSZKY Józsi Jenő:   Kakuk Marci
THURY ZSUZSA:   Körülményes ifjúság
TOLSZTOJ Lev:   Anna Karenina
TÖRÖK Sándor:   Valaki kopog
TURGENYEV Ivan Szergejevics:   Első szerelem
TWAIN Mark:   Huckleberry Finn kalandjai

UNGVÁRI Tamás:   Beatles Biblia
UPDIKE John:   Nyúlketrec

VÁMOS Miklós:   Apák könyve
VARGAS LLOSA Mario:   Pantaleón és a hölgyvendégek
VERNE Jules:   Sztrogoff Mihály

VIAN Boris:   Tajtékos napok
VILLON Francois:   Balladái Faludy György átköltésében
VOLTAIRE Francois-Marie:   Candide
VONNEGUT Kurt:   Utópia 14

WERFEL Franz:   A Musza Dagh negyven napja
WODEHOUSE Pelhman Grenville:   Forduljon Psmithez
WOUK Herman:   Hajsza

ZÁVADA Pál:   Jadviga párnája
Z
OLA Emile:   Mouret abbé vétke
ZWEIG Stefan:   Fouché
Anton Pavlovics Csehov
Agatha Christie
Déri Tibor
Arthur Hailey
Danie Defoe
Bohumil Hrabal
Mihail Bulgakov
Frederick Forsyth
Gabriel Garcia Marquez
Ken Follett
Ken Kesey
Robert Merle
Francoise Sagan
Sütő András
Szabó Magda
Alexandr Szolzsenyicin
Mario Puzo
Mark Twain
Emile Zola

Az egyik legnagyobb dolog, amit a szülői háztól kaptam, az olvasás szeretete.

Sajnos úgy látom, csökken az olvasás népszerűsége, rohamosan nő a funkcionális analfabéták száma, sivárosodik a beszélt nyelv.

Miközben Jókai harmincezer szót használt regényeiben, ma elkeserítő jelzőként a "tök" és a "sirály" rohamos térnyerését tapasztalni.

Borzalmas hallgatni, amikor önjelölt "celebek" úgy igyekeznek műveltebbnek tűnni, hogy az igen, valóban, természetesen, stb. helyett úgy válaszolnak bármely kérdésre: "abszolút", ha a "csá"-nál választékosabbak akarnak lenni, akkor úgy köszönnek, hogy szerbusz...

A sajtóban elhunyt embereket "poszthumusz" (sic!) dicsérnek, vagy gyakorta használják helytelenül tól-ig helyett a körülbelül szinonimájaként az usque szót.

Hála és köszönet dr. Szentkúti Kornél tanár úrnak, aki minden latinórára feladott négy-öt szentenciát...

Képes a betűkkel folytatott küzdelemben alulmaradó ember értelmezni egy olyan gyöngyszemet, mint János esztergomi érsek Bánknak és összeesküvő társainak küldött, vessző nélküli üzenete?

"A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem."

A könyv listát emlékezetből állítottam össze, a teljesség igénye nélkül,  oly módon, hogy minden írótól csak egy könyv szerepeljen. A következő magyar írók könyvei esetében képtelen voltam csak egyet kiválasztani:  Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Moldova György és Rejtő Jenő, de kedvenc francia íróm, Robert Merle is neheztelhet, hogy kimaradt a Sziget, a Mesterségem a halál, vagy a Francia história regényfolyam.
                                                    
   Óvári Tamás 2004. december

>> Bomon könyvlistája a Nagy Könyvben 2005. június 16-án <<

Persze magyar nyelv nem egyszerű, ezt támasztja alá
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
című írása, alant Sinkovits Imre előadásában hallható is.

Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak
 
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?
Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen se tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
Országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, Minden előítélettel mentek,
Estefelé arra mentek, Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye, megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.


Hiba mentes mentő vagyok, Szőke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett, Díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek. Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
Hagyma lapult kosarában, meg egy adag kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal, Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal, Prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron, Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon, Kitartásod meghat Áron.
Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
''Kedves egesz seggedre!'' köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: ''tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.''
Pisti így szól: ''Kimosta anyukám a kádat!''
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: ''Enyém, enyéd, enyé'',
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.