Lukács Béla elméleti fizikus, polihisztor. 1947-ben született Budapesten. Kutatási területe elsősorban a relativitáselmélet és a kozmológia, de magát inkább relativistának tartja. 1970 óta a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének főmunkatársa, 1988 óta a tudományok doktora.
Igazi polihisztor, ismeretei nem korlátozódnak a fizikára, otthon van az irodalomtól, vagy nyelvészettől a genetikáig számtalan tudományágban.

Lukács Béla elméleti fizikus lenyűgöző előadásait régóta kedvelem. Sci-fi rajongóként több publikációja megvilágította számomra olvasmányaim a hátterét, mint pl. a dogon mondák esetében az "Utazások térben, időben és téridőben" című könyve.

Mi az, hogy szkeptikus?

... görög szó, a magyar nyelv valamikor az elmúlt száz évben eltorzította ennek a szónak a jelentését, a szkeptikus embert kicsit olyannak tartják, mint a cinikus embert, aki úgy mindig kellemetlenkedik, nem hiszi el azt, amit a többiek elhisznek. Szkeptisz ... Trója közelében volt ... egy hegynek a csúcsán volt a város. Az ember onnan minden irányba szétnézhetett. A szkeptikus ember föláll egy csúcsra és onnan minden irányban szétnézhetett. A szkeptikus ember a görögök szerint olyan ember volt, aki föláll valami csúcsra és onnan minden irányba szétnéz.
Ha egy szkeptikus embernek mondanak valamit, akkor az illető körös-körül néz arra, amit mondtak neki, megnézi erről az oldalról, arról az oldalról, megpróbál mögé nézni és a végén megpróbál kialakítani egy véleményt. Persze lehet, hogy ez a vélemény is teljesen hibás lesz, de azért mégis csak azt gondoljuk, hogy nem lehet ez annyira hibás vélemény, mint ami akkor lenne, hogyha előbb nem néznők meg minden oldalról azt a bizonyos valamit.
                                                                       Lukács Béla, 2000. november 11.

Sokat utazom gépkocsival, eközben szívesen hallgatom Lukács Béla előadásainak hanganyagait, a Szkeptikusok Konferenciáitól az Első Pesti Egyetemi Rádión és a Mindent Tudás Főiskoláján át a korábban nagy sikert aratott beszélgetéseiig az időközben megszűnt Friderikusz Most műsorban.
Az alábbiakban utóbbi beszélgetéseiből szemezgettem. Köszönet Friderikusz Sándornak a sorozatért és Lukács Béla professzor úrnak a magamfajta nyitott, érdeklődő, ám laikus hallgatók számára érthető és világos megfogalmazásokért.

A Hold

A Hold fekete, a Hold 6 %-át veri vissza a ráeső fénynek és bármi, amit itt látunk, ha 6 %-ot verne vissza, akkor sötétszürke lenne, vagy fekete. Csak hát a Hold annyira fényes a földről nézve, hogy nem vesszük észre, hogy ő tulajdonképpen sötétszürke.

Számoszi Arisztarkhosz 

... összesen egy görög csillagász volt az egész ókorban, aki azt állította, hogy a Föld a Nap körül kering. Számoszi Arisztarkhosznak hívták. Az összes többi fizikus és csillagász azt mondta, hogy a Föld nyugodtan áll a világegyetem középpontjában.
Miért mondták ezt? Hát azért, mert mi is itt ülünk és nem érzünk semmi olyasmit, hogy a Föld az forogna vagy nagy sebességgel keringene valahol. Tehát azt mondták, nincs semmi okunk arra, hogy feltételezzük, hogy a Föld nem áll szilárdan a középpontban. Számoszi Arisztarkhosz viszont azt csinálta, hogy megmérte a Nap távolságát a Földtől. Olyan időpontot vett, amikor egyszerre látszott a Nap és a Hold az égen és megmérte a háromszög oldalainak a hosszát, ugye a Föld - Nap - Hold háromszögnek, megmérte a szögeket és azt találta, hogy a Nap sokkal messzebb van, mint a Hold, de ugyanakkorának látszik. Tehát a Nap sokkal nagyobb, mint a Hold, és hát a Hold valamivel kisebb, mint a föld, ezt már tudták, tehát a Nap sokkal nagyobb, mint a Föld is és akkor azt mondták, miért gondoljuk azt, hogy a kisebb körül kering a nagyobb és nem a nagyobb körül a kisebb? És ezt leírta, a számértékek rosszak, mert ugye olyan messze volt a Nap, hogy már nem tudta pontosan mérni a távolságot. Ő azt hitte, hogy 19-szer van messzebb, mint a Hold, pedig 400-szor van messzebb, de ebben igaza volt. A többiek azt mondták, hogy hagyjál minket békén.
... érezzük, hogy nem mozgunk és különben is nehéz lenne elképzelni, hogy ilyen nehéz anyagok itt vannak a Földön, a könnyű anyagok ott vannak fönn és akkor miért a nehéz keringjen egy könnyű körül?

A gravitációs gép

... úgy kell a pályát megtervezni, hogy a Jupiter még akkor a szondának a naptól távolabbi oldalán van és akkor a Jupiter meghúzza kifelé. Mire jó ez? Ez arra jó, hogy nincs ugye az üzemanyag nagyon nagy része elhasználódik a fölbocsátáskor, hogy kitörjön a Föld vonzásából és, hogy ha több üzemanyagot rakok rá, akkor az egésznek több a tömege, a súlya is és emiatt még több üzemanyag kell, hogy gyorsítson kifelé. Tehát valahogy jó lenne az, hogy ha útközben még felvehetne üzemanyagot, de nem tud üzemanyagot felvenni, mert nincsenek kikötők a bolygókon egyelőre, de hogy ha egy kevesebb üzemanyaggal elindítjuk és a Jupiter meggyorsítja, akkor kisebb tömegű szondával is meg lehet csinálni az utat és hát mindig az a baj, hogy most egy bizonyos tömegű szondát még el tudunk indítani, de kétszer akkorát már nem, az csak mondjuk öt év múlva. Na mostan ahogy a számítástechnika fejlődött, úgy egyre bonyolultabb pályákat tudnak kiszámolni és ennél a Rozettánál az, hogy több ilyen találkozást kell felhasználni, az biztosítja azt, hogy tulajdonképpen eléggé kicsi szondával el lehetett indulni. Na mostan ilyenkor azt szokták mondani, na de biztos-e, hogy a találkozások jól sikerülnek?
Hát ez olyan szempontból biztos, hogy az égi mechanika egyenletei azok rendben vannak, tehát azok működnek, ott nincs olyan ismeretlen okból fellépő zavaró hatás, ami problémákat okozna...

A Tunguz meteorit

99 évvel ezelőtt (1908. június 30-án B.) esett le a köves Tunguzka mentén, tehát Szibériában a Tunguz meteorit. Halott állítólag nem volt, van valami tunguz hagyomány, hogy két vadász elment reggel vadászni és nem jött vissza az erdőből, de hát ezt nem lehet ellenőrizni. Ellenben 200 kilométer távolságban épületkárok voltak és a lezuhanás helyén egy kráter van és 50 kilométer távolságban az őserdő fái le voltak döntve. Ha ez Szentpéterváron esik le, azért mondom Szentpétervárt, mert ugyanaz a szélességi fok, csak ugye hosszúságban odébb, akkor valószínűleg százezer halott van. Na most kb. száz évenként jön le egy ekkora meteorit és száz évvel ezelőtt óriási nagy lakatlan területek voltak a földön, most már csak a tengerek lakatlanok. Tehát amikor a következő ilyen lejön...

Földön kívüli élet

Valahol van. A Tejútrendszerben 200 milliárd csillag van, ezek közül mondjuk egy milliárdnak lehetnek bolygói, abból 100 millión lehet élet.
Hogy a 100 millióból 1 millió vagy 100 ezer olyan ahol értelmes élet van azt nem tudjuk, de akkor is nagyon sok kollega van de még eggyel sem találkoztunk.

Vöröseltolódás

Hát mondtam hogy millió számra vannak galaxisok a belátható részében is az Univerzumnak, és a távolságot ilyen messze lévő dolgoknál a távolságot a vörös eltolódásból számoljuk ki. A vörös eltolódás, hanggal mindenki hallotta, fénynél nehezebb észrevenni. Amikor jön felünk egy mentőautó vagy egy rendőrautó akkor magasabb a hangja és amikor elmegy előttünk és elkezd távolodni megmélyül. Ezt mindenki hallotta. Mitől van ez, ameddig felénk jön a hullámok feltorlódnak, mert képzeljük el egy másodpercenként kibocsát egy hullámot de a következőt már közelebbről. Tehát sűrűbbek lesznek. Amikor elmegy előttem akkor elkezdenek ritkulni a hozzám érkező hullámok és mélyebb lesz a hang.
... Tehát ha valami távolodik akkor annak a fénye vörösebbnek látszik mint valójában ha közeledik kékebbnek látszik mint valójában, honnan tudjuk hogy milyen valójában? Onnan hogy a csillagokban javarészt hidrogén van, és a hidrogénvonalak hullámhosszát tudjuk a laboratóriumból. Ha ennél egy kicsit nagyobb a hullám hossza azzal magyarázzuk hogy elfelé megy az ami kibocsátja és kicsit kisebb akkor pedig közeledik. Na most ezeknél a galaxisoknál azt látjuk, hogy minden jellemző vonal hullámhossza nagyobb hosszabb, tehát a fény vörösebb. Ez a vöröseltolódás.

Hüllőagy                                                                                  Lukács Béla az agyról

... az ember ösztönösen számolja a megállókat, az agyunknak különböző részei vannak. Van egy kolleganőm, aki tájékozódási futó volt fiatalabb korában. Betanította a saját agyát arra hogy az számolja a lépéseket.
... agyának egy része számolt. De nem az a része ami nézte a térképet. De később rájött ara hogy hosszabb távokon egy kicsit rosszul számol,, és akkor visszaidézte, hogy számol az agyának az a része amit betanított és kiderült ahogy a 33-at mindig kihagyja, a 32 után mindig 34 jön. Még később én megmondtam neki, hogy a hüllőagyát tanította meg. Lépést számolni és a hüllőagy nem tud beszélni. A három rétege van az agynak, a hüllőagy az, ami még a 300 millió évvel ezelőtti őseinkkel is nagyjából közös és van ősemlős agy, amelyben érzelmek vannak leginkább meg effélék, és van az új emlősagy ami a majmoknak és nekünk erős, és abban van a ravaszság.
... mindenkinek négy van, hüllőagy, tehénagy (vagy ősemlősagy) és a legújabb agyrészből, ami az embernél a legnagyobb, egy jobb fél és egy bal fél. Férfi és nő között a jobb és a bal szerepe különbözik kicsit. Ezért van az, hogy a nők általában folyékonyabban beszélnek, mint a férfiak. Persze nem mindenki, én például sok nőt az asztal alá tudok beszélni. Hüllőagyunk mindannyiunknak van, van, akiben kicsit erősebb, vagy kicsit gyengébb. A hüllőagy az az ősi agyrész, ami a hüllőknek is megvan. Nem azóta fejlődött ki. Ez az agy nem tud beszélni.
... a legfelső részből a bal, az kiválóan beszél, és a jobb is beszél valamennyire. A helyzet, hogy a hüllőagy úgy tanulja be ezeket a dolgokat, mint egy kis versikét, mondókát.

Fényév

Egy fényév az a távolság, amit a fény egy év alatt tesz meg, 9,5 billió kilométer, de egyszerűbb, ha azt mondom, hogy 4,3 fényévre van tőlünk a legközelebbi csillag. Ez az Alfa Centauri, ez hármas rendszer. Tehát négy fényév a két legközelebbi csillag távolsága a Tejútrendszerben.

Időgép

... gondoljunk vissza az Oidipusz-történetre. A történetben nem az az érdekes, hogy az anyjába volt szerelmes, mert nem tudta, hogy az anyja, a történetnek a lényege nem az, amit száz évvel ezelőtt a pszichológusok kerekítettek belőle. A történet lényege, ahogy ezt 2500 évvel ezelőtt kitalálták a görögök, az, hogy mi van, hogyha igazi jósda igazi jóslatot ad, tehát nem szélhámosok, majd az érintett személy megpróbálja kijátszani a jóslást. Ha a jóslás igazi, mondták a görögök, akkor az esemény be kell hogy következzen, ha viszont valaki megtudja a jóslatot, akkor megpróbálja elkerülni. Az Oidipusz-történet lényege az, hogy azzal, hogy az illető megpróbálta elkerülni, éppen azzal segítette elő a jóslat beteljesedését.
Miért mondom ezt? Filozófiai problémák vannak. Ha lehetséges jóslás, vagy ha lehetséges fénynél gyorsabb mozgás, vagy valami ilyesmi, akkor mi be tudunk avatkozni a múltba. Ha a múltba be tudunk avatkozni, a múlt a mi múltunk, de hát, akkor mi nem is leszünk esetleg, és ezt úgy szokták megfogalmazni, mi van, ha valaki visszamegy, és megöli a saját apját, mielőtt ő létrejött volna. Akkor ő nem fog létezni, következésképpen nem tud visszamenni, hogy megölje az apját, de akkor megszületik. És így tovább a végtelenségig. Nagyon kényelmes lenne, ha időben visszafelé nem lehetne mozogni. Mi nem is tudunk, csakhogy én 2002-ben voltam olyan csillagászati, de sokféle téma volt, kongresszuson, ahol egy fél napig időgépeket mutattak be.
... ezek papíron léteznek. A legelső időgépet 1935-ben publikálták egy skóciai természettudományos lapban, ha egy nagyon hosszú hengert legalább a fénysebesség felével pörgetek, a „nagyon hosszú” csillagászati méreteket jelent mondjuk, 100 millió km hosszú fénysebesség felével pörgetek, és ezek után egy rakétával elég közel elmegyek a hengerhez, a pörgő hengerhez képest, akkor vissza tudok jutni a múltba.

A háromszög szögeinek összege                       Lukács Béla a geometriáról

A Földön sem pontosan 180 fok, de azt mondják ha megmérnék akkor valahol a 11. jegyben látszanak az eltérés. Ahol erősebb a gravitáció hogy rajzolunk egyenest, a háromszög oldalai egyenesek, de mi az egyenes? Egyenes a magára hagyott teljesen szabad test mozgása. Ez definíció, de természetes definíció. Egyenest fénnyel, elindítunk egy fényt és valamilyen geodéziai eszközökkel megnézzük milyen irányba megy. A fényt is befolyásolja a gravitáció, és a fény esik, a gravitáció hatása alatt.

A Nap halála

A mi Napunknak a sorsát kiszámították, és majd 4,5 milliárd év múlva ellenőrizhetjük. 4 milliárd év múlva vörös szubóriássá fog válni, ez azt jelenti, hogy nem lesz akkora, mint az igazi szép, nagy vörös óriások, ahhoz túl kicsi a Nap tömege, és körülbelül 300 millió évig ebben az állapotban lesz. A Merkúrt és a Vénuszt elnyeli, a Földet nem, de a Földön 800 fok lesz a hőmérséklet.
És akkor 300 millió évet így tölt el a Nap, és ezek után alakul át fehér törpévé, és akkor aztán tíz milliárd évig haldoklik.

Jobb és bal agyfélteke                                               Lukács Béla ismét az agyról

... van egy probléma, amit meg kellene oldani, és a bal féltekénk dolgozik, dolgozik, mint az őrült, és nem jut semmire, mert végigpróbálgatja azt, amit már csinált, és mindegyikről kideríti esetleg ő maga, hogy ez reménytelen.
Egyszer csak jön egy intuíció, így hívjuk. És akkor az az, hogy na most nyúlsz alulról és elfordítod 90 fokkal. És akkor megpróbáljuk, vagy sikerül, vagy nem. Ha sikerül, akkor azt mondjuk, hogy megsejtettük, hogy mit kell csinálni. Akinek gyakrabban jönnek ilyen ötletek, az sikeresebb. De az ötletek egy része teljesen rossz. Ez az, amit mondtam, hogy a jobb félteke valahogy ugrásokat tud végezni az előttünk lévő problémában, és valahogy megsejti, hogy mit kell csinálni. A bal féltekével nem tudom elmagyarázni, hogy a jobb félteke ezt hogyan csinálja. A következő van. Háromezer évvel ezelőtt, állítólag – mert nem tudjuk most már őket megkérdezni – amikor az embereknek ilyen ötletük jött, akkor azt sem tudták, hogy az ő ötletük, hanem azt hitték, hogy egy Isten szólt hozzájuk.
Most már jobban tud együttműködni a jobb és a bal féltekeként. Jobban begyakoroltuk, és lehet, hogy ezer év múlva az átlagembernek is úgy együtt fog működni a jobb és a bal agyféltekéje, mint Einsteinnek.

Kvantumelmélet

Ez egy 1900-ban csinált műszó. A kvantum egyszerűen latinul annyit jelent, hogy mennyiség. Mivel Plank 1900 legvégén, december 14-én rájött arra, hogy az atomi rendszerek csak adagokban képesek mondjuk energiát fölvenni, energiát leadni, változásokat szenvedni, határozott adagokban, és akkor azt mondta, hogy hát a kvantum fizikáját fogja megcsinálni, és akkor az úgy rajta ragadt az egész szakterületen, és most a kvantum már kicsit jelent, pedig latinul egyszerűen egy mennyiség. Képzeljünk el egy atomot, mondjuk egy hidrogén atomot. Én azt birizgálom, energiát adok neki, akkor hogyan nőhet meg az energiája.
... mindenki el tudta képzelni, hogy mondjuk az elektron messzebb kering a protontól, és akkor nagyobb az energiája az atomnak, és az derült ki 1900 és 1905 között, hogy csak határozott lépésekben lehet a hidrogénatom energiáját megnövelni, közbeeső energiamennyiséget nem is hajlandó felvenni, leadni se.

Kvarkok

... valószínűleg a protonok meg a neutronok is állnak valamiből. A legjobb tudomásuk szerint az elektron továbbra is oszthatatlan, és akkor az volt az elmélet, hogy a protonok hármasával állnak valami kvarknak nevezett izéből, és a neutronok is.
... tehát a helyzet az, hogy protonokat, elektronokat és efféle részecskéket most három vagy két kvarkból képzelünk el.
A protonokban elektronmikroszkóppal lefényképezték a három kvarkot.
... de nem lehet kiszedni belőle, mert ha egyet megpróbálunk kihúzni a három közül, akkor a másik kettő egyre nagyobb erővel húzza vissza, és nem hajlandó elszakadni ... egy kvarkot nem tudunk önmagában megvizsgálni...

A csillag halála

Egy csillag akkor hal meg, amikor már nem tud energiát termelni. Miért? Azért, mert a csillag azért olyan nagy, mint amilyen nagy, mert forró. Nemcsak azért, mert forró, hanem azért, mert belül forróbb, mint kívül. Emiatt belül nagyobb a nyomás, mint kívül, és ez a nyomáskülönbség kifelé nyomja a gázt...
A csillag belsejében, mert ott fogy el legelőször, akkor a belsejében nem tud hidrogént égetni héliummá. Kívül még van valamennyi, és akkor a külső rétegekben kezdi elégetni, és a külső rétegeket könnyebb felfújni, mint a belsőket, mert ritkábbak, közelebb vannak a csillag széléhez. Tehát a vég előtt nem sokkal – ez a nem sokkal lehet, hogy néhány százmillió év egy olyan csillagnál, ami mondjuk tízmilliárd évet él – föl fog fúvódni. Ez az, amit vörös óriásnak hívunk, mert látunk ilyeneket, amik fel vannak fúvódva, és akkor azt mondjuk, hogy a többi is ilyen lesz majd, mielőtt meghal.
... a mi Napunk 30–40 százalékkal kisebb tömegű annál, hogy látványosan fejezze be. A mi Napunk egy nagyon szelíd vörös törpe, vörös óriás lesz, ezt szubóriásnak hívják a csillagászok. A Merkúrt és a Vénuszt azért elnyeli, de a Földet például nem nyeli majd el, csak éppen 800 fokos hőmérséklet lesz a Földön, és ebben az állapotban lesz talán 300 millió évig. Hát ezek számítások, ki tudja, hogy tíz év múlva nem kell-e megváltoztatni, és nem 300, hanem 500 millió év, vagy 200 millió.
... ebben az állapotban lesz 300 millió évig, és utána kimeríti az üzemanyagát. Tehát vassá égeti el a könnyebb elemeket. Utána már a magfúzióval nem tud energiát termelni, következésképpen elkezd összehúzódni. De nem elég nagy a tömege ahhoz, hogy látványosan összeomoljon, robbanjon és effélék. Tehát fehér törpe lesz belőle ... tömegének a 99 egész valahány tized százaléka ott marad, csak éppen ... talán kétszer akkora lesz, mint a Föld.
... az úgynevezett elfajult gáz iszonyatosan sűrű. A Nap középpontjában akkor a vízsűrűségnek körülbelül a százmilliószorosa lesz.

A Nap sugárzásának ereje

... a Nap közepe táján egyre több a hélium, mert a hidrogént elégeti héliummá. Na most ennek következtében a Nap közepe egy kicsit forrósodik, és ez ilyen nyomásegyensúly meg mi egyéb, szóval ezek számítógépes számítások eredményei. Viszont az energiatermelés a hőmérsékletnek egy eléggé magas hatványával arányos, két különböző folyamat van. Tehát ha én melegítem a Nap közepét, akkor megnő a Nap teljes energiatermelése. Tehát ahogy a Nap belsejében egyre több lesz a hélium, és emiatt egyre magasabb lesz középtájon a hőmérséklet is, aközben egy kicsit nő az összes sugárzó teljesítménye.
A Nap eddigi 4,5 milliárd éves életében 30 százalékkal nőtt nagyjából a napsugárzás.

A szupernóva

A szupernóva azért robban, mert nem tud megállni az összehúzódásban. Miért nem tud megállni az összehúzódásban?
Mert túl nagy a tömege, és a gravitáció olyan, hogy növekvő tömeggel rohamosan egyre erősebb lesz. Tehát egy dolgot biztosan lehet mondani, a Napnál több mint 40 százalékkal nehezebb csillagok nem tudnak a fejlődésük végén leülepedni, mint ahogy egy fehér törpe, tehát összehúzódni, ott megállni és várni az örökkévalóságot, hanem ezek összehúzódásba kezdenek, de az összehúzódásnak nincs vége...

A pulzár

... bizonyos neutroncsillagok forognak, tudniillik a pulzárokról ... szabályosan ismétlődő löket jön, és ezt semmiféle más módon nem sikerült megmagyarázni, mint azzal, hogy valami forog, és akkor minden fordulatnál kapunk egy löketet. Annyira szabályosan egyforma az ütem, hogy semmiféle más módon nem lehetne ilyen pontos ismétlődés.
Ezek után ha megkérdezi az ember, hogy a rákpulzárnak mennyi a fordulatszáma, akkor azt kapja, hogy egy fordulatot 33 ezred másodperc alatt végez. Na de a rákpulzár a leggyorsabban forgó pulzárunk! A többi mind lassabb, de azért jó sok pulzár tényleg másodpercnél rövidebb idő alatt fordul meg. Erre az szokott lenni a magyarázat, hogy a pulzároknak vagy a forgó neutroncsillagok forgása lassan lassul. Miért? Mert a kisugárzott energia a forgási energiából kapja az utánpótlását. Tehát akkor azt mondják, a rákpulzár azért forog ilyen gyorsan, mert még csak ezeréves, és van két-három szintén gyorsan forgó, de nem annyira gyorsan forgó pulzár, ami az egyiknél, azt saccolják, hogy az körülbelül 10 ezer éves lehet, a többiek meg esetleg meg már százezer év óta lassulnak, és azért olyan lassúak. Tehát ezért van az, hogy a pulzárok között a rákpulzár a leggyorsabb és a többi lassabb.
Na most, hogy miért ilyen gyors mindegyik, arra meg azt lehet válaszolni, hogy aki műkorcsolya-közvetítéseket lát, az látja a piruettező korcsolyázónőket. Amikor behúzzák a karjukat, akkor fölgyorsul a forgásuk, mert ugye a perdület megmarad, de a tehetetlenségi momentum csökken. Ha egy csillag húzza össze magát, annak is felgyorsul a forgása.

A fekete lyuk

De egyébként a neutroncsillagra ugyanazt lehet mondani, mint az előbb a fehér törpére. Tehát hogyha az elméleti részecskefizikusok még kísérletekkel be nem igazolt, de meg sem cáfolt elméleteit nem használjuk, akkor azt mondjuk, hogy az már ott marad.
... az általános relativitáselmélet és a magfizika mai ismeretei szerint egy-két naptömegnél nagyobb, vagy másfél naptömegnél nagyobb valami nem tud megállni. Tehát ha a szupernóva nem tudott annyi anyagot ledobni magáról, hogy már csak egy ilyen két naptömegű maradjon vissza, akkor az összehúzódás vég nélkül folyik ... Csak egyre sűrűbb, egyre sűrűbb, egyre sűrűbb lesz, és elegánsan azt szokták mondani, hogy matematikai ponttá válik.
Miért nem ereszti el a fényt? Einstein 1916-os munkássága óta tudjuk, és ez mérésekkel igazolva van, hogy a fény is esik. Tehát ugye a Nap mellett napfogyatkozáskor elmenő fényről ki lehetett mutatni, hogy elhajlott. Tehát a gravitáció görbíti a fény pályáját. Hat rá. Na akkor számítsuk ki, hogy mi történik, ha egy csillag egyszerűen felfelé indít el egy fényhullámot! Akkor azt a gravitáció próbálja visszafogni, de a fény azért csak megszökik onnan. Ha egyre nagyobb tömeget adok a forrásnak, akkor egyre nehezebben tudja a fény elhagyni a csillagot. Érdekes módon ez nem azt jelenti, hogy lassabb lesz, mert a fény mindig fénysebességű, ugye ezt mondja a relativitáselmélet, és ez volt új a XX. századi fizikában, de az energiája csökken, mert húzza vissza a gravitáció. Ha nagyon nagy tömeg nagyon kis helyen van együtt, az olyan erős gravitációjú, hogy a fényhullámnak elfogy az energiája, mielőtt kijönne ebből...
...miért fekete, azért, mert a fény nem tudja elhagyni, tehát nem fénylik. És miért lyuk? Mert semmi nem tudja elhagyni. Mert a fénynél gyorsabban mozgó dolog a relativitáselmélet szerint nincs. Tehát ami beesett, az már soha nem jön ki. Ez a különbség a lyuk és a gödör között. A gödörben ott pihen az anyag, és esetleg később ki lehet onnan húzni. Lyukból nem lehet, mert kiesik ott valahol, hát kiesik a térből, vagy...

 Egy évig állt valahol az anyag, Hawking valószínűleg nem írta meg, tehát neki is problémái voltak még a bejelentés után, és meg kell mondani, hogy most általában a fizikusok azt mondják, hogy nem értik, hogy Hawking milyen alapon állítja most azt, hogy nem neki volt igaza 13 éve.

   Bomon közbevetése:
Közel húsz éve találkoztam Stephen Hawking; Az idő rövid története  című művével, amely a világegyetem összefüggéseit mutatja be. A Nagy Bummtól a fekete lyukakon át számtalan érdekes jelenség létrejötte és működése ismerhető meg általa. A könyv olvasható az alábbi site-on:
                 http://konyv.uw.hu/az_ido_rovid_tortenete/index.html

Fekete lyuk a Tejútrendszer közepén

Saját Tejútrendszerünk középpontjában egy hatmillió naptömegű fekete lyuk van valószínűleg. Magát a fekete lyukat nem látjuk.
... tehát mondjuk ötmillió csillagból jött létre.
... függetlenül attól, hogy forog, vagy nem forog ez a fekete lyuk, amikor a fekete lyuk létrejön, azt mi úgy mondjuk, hogy bement ezen a hat vagy hány kilométeres határon belülre. Igen ám, de továbbra is esik össze! Ez attól lesz fekete lyuk, hogy az összeesést nem lehet megállítani. Tehát a végén nulla térfogata lesz az anyagnak. Ugye ha nem forog a lyuk, akkor ez egy pontba zuhan össze, ha forog a lyuk, akkor ahogy az előbb mondtam, egy gyűrűre zuhan össze, de annak is nulla a térfogata, mert nulla a vastagsága a gyűrűnek. Tehát végtelen nagy sűrűség lép föl, nulla térfogat lép föl. Hogy ezt könnyű leírni vagy nehéz leírni, hát én most elmondtam, hogy végtelen sűrűség van. Semmiféle elméletünk ott már nem működik, mert végtelen sűrűségekre meg végtelen energiákra nem jók az elméleteink. De hát az ember azt mondja, hogy egy végtelenül kicsi térfogatban van benne az eredeti tömeg...
Az anyag ott van, csak végtelen lett a sűrűsége, és nulla lett a térfogata.

Űrhajós a fekete lyukban

Képzeljünk el egy öngyilkos űrhajóst, aki bevetette magát egy kialakuló fekete lyukba, és esik be az anyaggal együtt. Ennek a számára ez az összehúzódási folyamat a pontig, tehát a végtelen sűrűségig, az ő számára véges ideig tart...
... ő azt tapasztalja, hogy széttépi az árapály erő a legvégén, mert ugye végtelen nagy lesz a gravitáció.
Innen kívülről nézve azt látjuk, hogy az anyag széle, tehát a legkülső része az ehhez a mondjuk hat kilométeres határhoz közeledik egyre lelassulva, és egyre vörösebb lesz az onnan kiinduló fény. Miért látjuk ezt? Azért, mert az általános relativitáselmélet szerint az órák járása is attól függ, hogy milyen erős a gravitáció, és így tovább. Na most a belső megfigyelő nem érez gravitációt egészen odáig, amíg szét nem tépi az árapály erő.

>> Lukács Béla a science fictionról <<